Székelyek menete: békés tömegdemonstráció volt
A résztvevők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap a Székelyek nagy menetelésén, amelyen a résztvevők kiáltványban nyilvánították ki: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását.
A kiáltvány szövegét Izsák Balázs, a demonstrációt meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasta fel a menetelés rádióadásában. Ebben arra hívták fel a román kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést.
A nagy menetelés résztvevői kinyilvánították, hogy Székelyföld nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozástól függetlenül közös hazája a terület minden lakosának, és a területi autonómia lesz a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája.
Az egymással rivalizáló, de a Székelyföld autonómiájáért közösen fellépő politikusok a menetelés rádióadásán keresztül szóltak a résztvevőkhöz: a szervezők ezzel a megoldással pótolták a "hangosítást", és tették lehetővé, hogy a több mint ötven kilométeres útszakaszon felvonuló emberek ugyanannak az egységes demonstrációnak a részeseivé váljanak.
Izsák Balázs kijelentette, hogy az idén tízéves SZNT megkerülhetetlen kérdéssé tette a román és magyar politikai vezetők számára a székely autonómia ügyét. "Itt, Bereck és Kökös között, arra mutatunk példát az utánunk jövőknek, hogy közösségi összefogással nincsen lehetetlen" - mondta az SZNT elnöke.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács elnöke arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket biztosítottak elődei a románoknak, szászoknak és székelyeknek.
"Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért" - hangoztatta Tőkés László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a székelység, az erdélyi magyarság nem kíván másokat megfosztani semmitől, de maga akar dönteni saját dolgairól. "A közösségi akaratot kívánjuk fölmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk föllépni, és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket" - mondta az RMDSZ elnöke.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke arra figyelmeztette a román hatóságokat, hogy nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját.
A tömegdemonstráció békésen, rendbontás nélkül zajlott le. A résztvevők a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 14 gyülekezési pontban találkoztak, ökumenikus istentiszteleteket hallgattak meg, majd 26 menetoszlopot alkotva egymással szembe indultak el. A menetoszlopok összetalálkozásával 53 kilométeres összefüggő oszlop alakult ki az országúton. 
A felvonulók székely és magyar zászlókat lobogtattak, a szervező Székely Nemzeti Tanács kérésének megfelelően pártzászlókat nem vittek magukkal. A menetelés négy pontján egy-egy 250 méter hosszú székely zászlót is kifeszítettek. A felvonulók elsősorban román nyelvű feliratokat vittek magukkal, ezeken azt tudatták: "Autonómiát akarunk nem függetlenséget!" "Románia a mi országunk is!".
A demonstrálók biztonságát nagy erőkkel biztosította a csendőrség.
A székelyföldi utakon vasárnap reggeltől székely és magyar zászlókkal fellobogózott, dudáló autókat lehetett látni. Autókkal kényszerültek a helyszínre utazni azok a csíkszéki tüntetők is, akik az SZNT által bérelt különvonatra iratkoztak fel. A Regiotrans vasúti magántársaság az indulás kitűzött időpontjában közölte, hogy meghibásodott a vonat mozdonya.
